A munka/tanulás - nőiesség reciprok

Az egyik a másik rovására megy, valahogy.

Még ügyes időmenedzsmenttel is (ha lenne nekem) - azt hiszem, ez akkor is egy fordított összefüggés.

A nőiesség: hogy tele vagy életkedvvel, életenergiával, élnéd az életet, találkoznál emberekkel, látszanál

De már a legelső alkalommal, amikor a padtársaddal beszélgettek ahelyett, hogy a tanárra figyelnél, és rádszólnak, és beírják az ellenőrződbe az intőt, és kapod a 3-asokat, akkor megtanulod, hogy kicsire húzd össze magad, fogadj szót, és elméből kifele figyelj és erőszakold magadba a sok információt, keresd közöttük a logikai kapcsolatot, és ha ezt megtetted, ahogy elvártuk, megjutalmazunk egy ötössel.

Ne figyelj magadra, a tananyagra figyelj, koncentrálj, az eredményre. Ne élvezd a folyamatot. Ne nevess. Ne legyenek spontán megnyilvánulásaid. Szépen vidd a segged az iskolába kisfiam (lányom) és hozd haza az 5t.

Nehogy már azt gondold magadról, hogy te egy csoda vagy, az élet csodája, hogy egyedi vagy, mindenféle tehetségeid vannak. Nem, fogadj szót az erősebbeknek, és akkor életbenmaradsz. Esetleg. De mindenképpen szívd magadba, hogy az életed van fenyegetésben, ha nem tanulsz, és nem fogadsz szót.

Na, ezért jobb tanulók a lányok, mert ők komolyan is veszik, ők tényleg félnek.

Már az iskolában erre a szigorú munkahelyi környezetre nevelnek: ne legyen benned élet! Ne legyen benned életkedv! Tanuljál meg megfelelni, mert így élsz túl és így kapsz tőlünk jutalmakat! Ennyi!