El tudja férfi venni a ragyogásodat?

Próbálom ezt most rendesen végiggondolni. Valüszínűleg igen, ha folyton csalódást okoz. Ha folyton miatta teszel dolgokat, valamit vársz cserébe, szeretnéd, hogy ő folyamatosan azt tükrözze vissza rólad, hogy mennyire szerethető, mennyire csodálatos, mennyire szép vagy. Hiszen minden alkalommal, amikor találkoztok, miatta csinosítod ki magad, minden alkalommal szárnyalni szeretnél, amikor vele vagy, ahogy az elején volt, ahogy a szebb időkben volt.

Minden alkalommal tőle várod, hogy ezt visszatükrözze, amit az elején is gondolt rólad, de lehet, hogy ő erre nem képes. És egyből azt gondolod, hogy azért, mert ő már nem úgy gondol rád. Már elmúlt. És még jobban erőlködsz, és még többet beleteszel, hogy visszakapd már azt a tükröt, hogy csodálatosnak tart téged. Szabályosan harcolsz, hogy a kapcsolat életben maradjon, hiszen, ha te nem tennél bele, nem történne semmi.

Egyszerűen nem értem, miért kell itt mindig valakit hibáztatni ezért. Miért kell azt mondani, hogy AZ a férfi veszi el a ragyogásodat, AZ a szemét, kerüljed el, nem jó az neked. Miatta vagy bizonytalan, boldogtalan, miatta érzed rosszul magad.

Nem ez a teljes igazság, a teljes igazság, hogy valahol te is hibás voltál, amikor mindig mindent tőle vártál. Elvártad, hogy ragyogtasson, szeressen, érdekeljed őt, tükrözze vissza szép szavakkal és szép tettekkel, hogy milyen csodálatos is vagy. És semmi másban nem tudtál gondolkodni, csak abban, hogy ezek mind hozzá kötődnek, tehát őt kell működésre bírni - amit nem lehet, így, ebben a formájában. Aminek a végeredménye inkább ellentétes lesz, mint amit szerettél volna.

Ragyogtatni tudod magad, úgy, hogy öngondoskodást folytatsz, energetizálod magad. Szeretni tudod magad, és szerethetnek mások is téged, akik nem a pasid. Akik időt szánnak rád. A dolgok egyik fele tehát, amit tőle vártál volna, azt megkaphatod máshol is/megadhatod magadnak. A másik fele pedig az ő része. Hogy képes-e érdeklődni felőled, és képes-e szavakkal és tettekkel visszaigazolni, hogy csodálatosnak tart. Ennek az egyik fele rajtad is múlik, a másik totálisan az ő része. 

Érdeklődni akkor képes utánad, ha nem tud minden egyes kis részletet rólad és minden napod minden pillanatáról. Ha van mit mesélned. Ha meg tudsz amradni titokzatosnak. Ha nem kapaszkodsz belé, hanem rajta kívül is van életed. Ha látja ő is pontosan, hogy mennyi más embernek is tetszel - ha megijed, hogy elveszíthet, ha megijed, hogy bármikor elsétálhatsz. Érdeklődni akkor képes utánad, ha elérhetetlen tudsz maradni neki.

Ha egyedül is megállod a helyed a világban. Ha két lábbal jársz a földön, összeszorított fogakkal, és szorítasz még arra is időt, hogy magaddal légy - azzal, ami feltölt, amitől boldog vagy, amitől életkedved van - mert ez a női részed. 

Ne a pasidtól várd, hogy éreztesse veled, hogy nő vagy. Kislányoknak még szabad egye meg. Mivel nincsen öntudatuk. Úgymond. Kislányoknak macsó kell, aki jön, és akar, és mondja, hogy elhidd te is, te szerény, te naiv, hogy HOT vagy.

Amikor tudatos nővé válunk, akkor már tudjuk magunkról.

Elvenni viszont elveheti még férfi úgy a ragyogásunkat, hogy visszaél. Amikor korlátozni akar, amikor magának akar, amikor olyan módon akar veled lenni, ahogyan te vele nem, de mégis rádkényszeríti. Amikor haraggal van feléd. Amikor birtokolni, korlátozni és kisajátítani akar. Igazából ez semmiben nem más attól, mint amikor te akarod őt csakis magadnak. Amikor papuccsá változtatod ilyen-olyan manipulációkkal. Fel kell tudnod nézni rá, csodálnod kell tudni a lényét, és amikor ezek a dolgok nincsenek a helyükön, a kapcsolat haldoklik. A függőbb fél kiszolgáltatottabbnak érzi magát, jobban fél, és  félelemből akar birtokló lenni. Azt akarja, hogy te is szarul legyél, te is szarul érezd magad, nehogy találhass valaki mást.

A helyes útja a párkapcsolatoknak, hogy te képes vagy magadat "tölteni": azaz energetizálni, a női lényedet életetni, tehát az egészségeddel, kinézeteddel foglalkozni - és képes vagy a másikat is csodálni, és nem akarod őt bekorlátozni. Sem megváltoztatni, sem siettetni, sem eltéríteni. Ha párkapcsolatban akarsz lenni vele, légy vele így, úgy, amilyen ő, sé ahogyan gondolkozik, ne akard megváltoztatni. Ha családot szeretnél, és ő nem, akkor ne várd, hogy majd meggondolja magát, akkor majd jön egy olyan másik férfi az életedbe, akit szintén csodálni tudsz, és ugyanarra vágytok, így nem kell ráerőszakolnod az akaratodat.

Semmilyen módon nem függsz egy másik embertől, ez csak egy illúzió. Az érzéseid benned vannak, rólad szólnak, amiket éppen véletlenül rá vetítesz. De igazából nagyobb részt szól ez arról, hogy te magadat mennyire csodálatosnak és fantasztikusnak érzed, amit ő néha képes neked visszatükrözni. Az iránta érzett szerelmed nagyrészt rólad szól. Ami pedig azt a képességet illeti, hogy az ember képes legyen másban meglátni azt, amiben ő különleges, ami az ő lényében nagyszerű dolog - azt meg lehet látni igazából akárkiben. Bárkiben. Érdemes is erre törekedned, mert így tudsz TE tükör lenni MÁSOK SZÁMÁRA.

Te tudod, hogy mikor melyik esetben mennyire érdemes játszani a tűzzel. Sajnos tényleg előfordul, hogy a kedvességet félreértik. Van, aki számára már csak az, hogy szóba állsz vele, biztatás. Ennyire nagy hatalom nőnek lenni. Ezzel talán nem érdemes tovább feszíteni a húrt. Van, aki számára a nevetésed már flört. Van, aki számára már ha időt fordítasz rá, az egyenlő azzal, hogy odáig vagy érte. És ha haraggal van feléd, mert úgy érzi, becsaptad: igen, ez is el tud venni a ragyogásunkból. 

Akiket megerőszakoltak, talán ezért nem mernek újból nyitni. Ezért vannak különféle problémáik, mert magukat hibáztatják, magukat tartják bűnösnek.
Akik DIREKT nem akarják a férfiak figyelmét magukra vonni, talán ezért bújkálnak a nőiességük elől, mert nem akarnak kihívóak lenni, nem akarnak félreértéseket, és legfőképpen, nem akarják, hogy olyanra biztassanak másokat, amiket ők nem adnának meg, hiszen nem éreznek.

De ez igazándiból végülis valahogy egy öngól. Ha direkt nem akarsz feltűnni, szemet szúrni, okot adni a támadásra, az gyakorlatilag olyan, mintha az lenne rádírva: bocs, hogy élek! Bocs, hogy itt vagyok! Bocs, hogy nő vagyok! Bocs, hogy szexi, csinos és életvidám vagyok! Inkább nem leszek egyik sem, és akkor nem lesz nagy gond. Inkább csak megfelelek a követelményeknek, és valahogy túlélek. Ez egy baromi nagy öngól. 

Hiszen nem marad semmi hatásod a környezetedre, arra, hogy néhanapján elérd azt, amit te szerettél volna, az történjen és úgy történjen, ahogy te szeretted volna. Nem marad semmi, ami vonzó lenne benned, így talán távol tartod a bunkókat, de távol tartod azokat is, akiknek igenis vágynál a figyelmére.