Canalblog
Editer l'article Suivre ce blog Administration + Créer mon blog
Publicité
Ania c'est moi
3 octobre 2017

AKKOR A KÖVIT KÉREM

Aki képes még nem egy megdugott lyuknak tekinteni. Aki előtt még titkolnom kell ügyesen, hogy vannak vágyaim, mert rendes lánynak nincsenek olyanjai, a rendes lány az szigorúan csakis egy emberrel, akkor is, ha már unja, akkor is, ha már semmi kedve hozzá, de akkor engedelmesen, és a lényeg, hogy persze csak azzal az egy emberrel, aki leendő gyermekei apja lesz.

Akkor én egy ribanc vagyok basszátok meg. Mert nekem a szokásos váltogatjuk-ugyanazt-a-három-pózt kellős közepén bevillant egy másik pasi. És mit tettem? Ráírtam, hogy talizhatnánk így barátilag, amiből amúgy mind a ketten úgyis tudjuk, hogy mi lesz a vége. Azért nem csak ennyi vezetett ehhez a lépésemhez. Drága barátom ugyanis beközölte így az uncsi szexünk után, hogy de amúgy ő valószínűleg egész hétvégén marad elsőéves picsákkal ismerkedni, és hogy mi valami közös programot akartunk egyébként, azt viszont leszarja. Na ennek a kettőnek a folyománya lett, hogy előkaptam azt a másik palit.

Nem bántam meg. Csodás, egyedi, gyönyörű élmény volt. Mint hogy szerintem a szex olyan, mint egy művészet. És ahogy nem ülhetsz le minden nap verset írni, vagyis megpróbálhatod, de szükségszerűen közülük néhány szar lesz, mert nem lehet minden nap ihleteted.. Úgy a szex is lehet abszolút ihletett egy fél-idegennel, én unalmasan rossz azzal, akit egyébként pedig nagyon szeretsz.

Egy kicsit azért közel kerültünk egymáshoz, mint ahogy ez ilyenkor benne van a pakliban. Éreztem, ahogy megsimít, hogy ő valójában nagyon gyengéd ember, csak másnak mutatja magát. Ott ragadtam egy picit. Nála. Úgy tűnt, hogy még akár több is lehetne ez, mint ami. Aztán kikísért a buszhoz, csillogó szemekkel néztem rá, valahogy így: hihetetlen, végre nem játszottad a nagyképű bunkót, végre láthattalak, és ez hidd el sokkal jobban tetszik. Ő meg valami olyat mondott, hogy na... amit valahogy úgy érthetett, hogy ne nézzek már rá ilyen boci szemekkel. Ne zúgjak belé. Én hazamentem, ő meg küldött egy jóéjt smileyt, én válaszoltam, aztán azóta nem beszéltünk.

Mind a ketten keményen játszottunk, de miért? Mi lett a végkifejlet? Néhány szép este, amiből akár lehetne több is, hogy már megőrüljek, hogy miért nem lett több.. amikor kezdettől fogva pontosan tudtam, hogy ebből bizony sosem lesz több. Nem vagyunk egy súlycsoport. De rosszul esik, hogy ezt a szájízt hagyta: már megvagy, szóval akkor minek veled foglalkozni. Megvagyok, igen? Semmit se tudsz. Azt se tudod, hogy két nappal az afférunk után én már a pasimmal randiztam a Budai Várban. Azt se tudod, hogy vele is mennyire imádom a szexet. Azt se tudod, hogy amikor megismertelek, egyedülálló voltam, de mivel egy nagyképű faszt játszottál, és nem tűntél komolynak, én nem tudtam veled semmi hosszútávút elképzelni, max csak egy kis szórakozást. És azt meg is kaptam. Te meg azt gondolod, nem kell velem foglalkozni, mert már biztos vagyok. Igen, biztos, hogy nem veszítem el a józan eszem. Biztos, hogy nem kereslek. És biztos, hogy tinderen 100 másik csávó ácsingózik utánam. De te csak gondold azt, hogy volt egy újabb trófeád.

Publicité
Publicité
Commentaires
Ania c'est moi
Publicité
Ania c'est moi
  • A női lét rejtelmeiről, kérdéseiről, kissé kevésbé felszínesen, mint ahogy az eddigiekben megszokhattuk. Magamnak, Nektek. - "Az ember mindig fél az ilyen szabályos boldogságtól" - Márai Sándor
  • Accueil du blog
  • Créer un blog avec CanalBlog
Visiteurs
Depuis la création 4 971
Archives
Publicité