Canalblog
Editer l'article Suivre ce blog Administration + Créer mon blog
Publicité
Ania c'est moi
3 août 2019

Aki jobban vonz, jobb nő - a női versengésről

Ez a legnagyobb hangyaboly, amibe valaha is nyúlhatok. Ugyanis, a klasszikus értelemben vett versengés, verseny - egyáltalán nem alkalmazható arra, ami nők között folyik. Klasszikus értelemben egy versenyben mindneki számára egyértelmű, hogy verseny van: vannak szabályok, éppen azért, hogy igazságosan kerüljen ki a győztes: aki a legjobbat/legtöbbet/leggyorsabbat teljesítette - az a szép, hogy bárki nyerhet, de aki a legtöbbet készült, legtöbbet edzette magát - az lesz a nyertes. Mindenki számára világos mikor kezdődik a verseny, és mikor ér véget. Mondhatnánk, hogy ez a "férfias" - az ügyesebb, erősebb, a jobb vadász, a gyorsabb - ez egy teljesen egyenes küzdelem, igazságosan lefektetett szabályokkal. 
Valahogyan így működnek a férfiak is egymás között - igaz, az iratlan hierarchia kialakulása náluk sem ennyire egyenes - de egy dolog húzódik mögötte: a legerősebb, legügyesebb, legokosabb, legalkalmasabb kapja a legfőbb erőforrásokat.

A 21. században, ahol a nők anyagilag függetlenek lehetnek, dolgozhatnak, és csupa vidámság tud lenni az élet - azonban, a nők még mindig ugyanúgy versengenek egymással, mintha az őskorban lennénk, és ezt most a lehető legkomolyabban mondom.

A versengés a legfőbb erőforrássokkal rendelkező hím figyelmének a felkeltéséről szól, az ő vonzásáról. És megtanultuk biológusoktól, hogy nőknél az arc szimmetriája és a szépség számít, és hogy ösztönösen is ezekhez vonzódnak a férfiak. Meg a csípő/derék arányhoz, meg a mellekhez, ja.

De ez nem minden!! Azok mesélhetnének a legtöbbet, akik sosem voltak és sosem lesznek elég szépek ahhoz, hogy "csak úgy maguktól odavonzzanak másokat, anélkül, hogy bármit is kéne csinálniuk". Mivel a szépség általában ritkaság - mivel mondjuk egy közösség női tagjai nagy átlagban nem tökéletes gyönyörűségek, hanem inkább átlagosak, vagy csúnyák - és ők vannak többségben - akár gyilkos ösztönökkel is kiutálhatják a szép nőket maguk közül. Hiszen egyértelmű: konkurenciát jelent. Érdemes megnézni a Malena c. filmet, pontosan erről szól. 

A női versengés tehát szintén egy hierarchia-harcot jelent, és nem minden a szépség. El kell tudni fogadtatni magunkat elsősorban a többi a nővel, főként azokkal, akik konkurenciát látnak bennünk - és ezután lehet bármi pozíciónk ahhoz, hogy pozícióban lévő "férfihoz jussunk".

Ezért mondtam mindig is, hogy a női versengés kétszínűségről szól: 

  • El kell hitetni azokkal, akik konkurenciát látnak bennünk, és árthatnak nekünk, hogy nem is vagyunk konkurencia, azaz kulcspozícióban levő személyekkel meg kell tudni kedveltetni magunkat, mintha mi nem is versengenénk velük, mintha a barátaik lennénk
  • A hierarchiában alattunk levő emberekkel nem szabad leállnunk, nehogy egy szinten azonosítsanak minket velük, tehát megtehetjük, hogy bizonyos emberekkel nem foglalkozunk, hiszen ők elfogadták, hogy a pozíciónk felettük van

Mindehhez pedig fel kell tudni venni egy kedves, ártatlan, bájos/akármilyen maszkot, ami az adott közösségben menőnek, népszerűnek számít.
A lényeg az, hogy nőként válj olyan erőforrássá, amihez nehéz hozzáférni, mert sokan szeretnek a közelében lenni. Azért szeretnek a közelében lenni, mert jó érzésekkel tölt el, pozíciója van, "menő" - számít a szava, a véleménye - számodra is jó pozíciót ad, ha hajlandó leállni veled.

Márpedig az a menő, aki a leginkább képes volt alkalmazkodni ahhoz, hogy éppen mi a menő, mi a divatos(viselkedés, adott esetben) - tehát nőnek lenni színészkedés is egyben.

Miután ezt így levezettem, és mindenki kellőképpen elborzadt (akár saját magától, akár a nőktől így en-block) és azt kérdezi, hogy tud majd így ezután tiszta lelkiismerettel barátkozni, vagy akármit is csinálni az életben?

Visszakérdeznék, hogy miért volt jobb korábban ennyire naivnak lenni?

És megnyugtatnék mindenkit, a versengéshez és a hierarchiához közösség kell, olyan pedig legutóbb a gimnáziumban volt, azóta mindenki a facebookon nyomul, ahol végtelen számú a virtuális közösség, és így megszűnik a hierarchia, mert mindenkinél van valaki, aki jobb nála valamiben. Mindazonáltal bekategorizálódunk a like-ok száma alapján: akinek sok a like-ja, az egy jó tükör. Igazándiból nem is vagy igazán jó nő amíg el nem éri a profilképed a 100 likeot. 100 alatt csak közepesen jó nő lehetsz, és nagyon megkérnék mindenkit, hogy vizsgálja meg a like-ok száma és a szépség közötti non-lineáris összefüggést. A szépség nem jelent automatikusan like-okat. Ide egyéb rafinéria kell. Nem csupán marketing - a piac ismerete is szükséges. Tehát a facebook like-ok száma valamiképp a való életben való előfordulásod és működésed lenyomata.

Ez annak a pszichológiája, hogy akit sokan jónak tartanak, az biztosan jó is! Miközben a valóság nem az, hogy "jó ember" -  jó emberek kapják a legkevesebb figyelmet és elismerést. Orvosi felfedezést tettél? 21 like. Najó, talán 50. Cicivillantós kép? 256 like. Mire lehet ezt vélni? Leginkább arra, hogy a like-ok száma a te megközelíthetőségedről, közvetlenségedről szól, ami által meg tudtad kedveltetni magad más emberekkel. Mintha lenne valami közötök egymáshoz, mintha barátok lennétek, ismernétek egymást. Amikor sok ember így vélekedik rólad, akkor lettél igazán jó nő, mert képes vagy másokat átejteni. Képes vagy a tükrük lenni, anélkük, hogy ők észrevennének bármit is azon kívül, hogy szeretnek veled beszélni. Megosztanak veled információkat magukról, anélkül, hogy te megosztanál velük információkat magadról. Így tehát pletyka-pozitívnak számítasz, azaz, hozzád eljutnak a fontos, informális információk, viszont te nem teregeted ki a magánéletedet. Ez pozitív, ugyanis a párkapcsolatodat erősnek tudod mutatni a külvilág felé, és mások nem fogják kikezdeni, megtámadni.

Nem csak a hímmel kapcsolatban kell azonban így viselkedned. Mindenki számára fontos, hogy úgy érezzék: nálad biztonságban vannak a titkai, veled megoszthatja, benned megbízhat. 

Egy értelmes ember őszintén elcsodálkozna, hogy hát milyen ember az, aki több 100 emberrel el tudja hitetni, hogy a legjobb barátja? És azt mondaná, hogy: ribanc.

De a férfiak nagy többsége nem értelmes ember, hanem ösztönök szerint cselekszik és érez. Ribancokra vágyik, és emögött komoly tudomány van. 

Publicité
Publicité
Commentaires
Ania c'est moi
Publicité
Ania c'est moi
  • A női lét rejtelmeiről, kérdéseiről, kissé kevésbé felszínesen, mint ahogy az eddigiekben megszokhattuk. Magamnak, Nektek. - "Az ember mindig fél az ilyen szabályos boldogságtól" - Márai Sándor
  • Accueil du blog
  • Créer un blog avec CanalBlog
Visiteurs
Depuis la création 4 971
Archives
Publicité