Lovaglás

És tényleg, érzelmeink olyanok, mint a lovak. Ha zabolázatlanok, elszabadulhatnak és ledobnak téged a hátulról. Elveszted a fejedet és te engedelmeskedsz neki.

De ha visszaszerzed az uralmat, biztonsággal lovagolhatsz, feltéve ha gondoskodsz is a lovaidról.. Eteted őket, figyelsz rájuk..

Az érzelmek uralása nem az elnyomásukat jelenti. Az érzelmek uralását ugyanúgy meg kell tanulni, mint beszélni, biciklizni, szeretkezni ..

Az érzelmek néha sokkal gyorsabban döntenek arról, hogy valami neked jó-e vagy sem, mint hogy te azt végig tudtad volna gondolni. De mégis te döntesz, nem az érzelmeid. Kérdés az is, hogy az érzelmeid milyen alapprogramodat szolgálják. Alapvetően szeretve akarunk lenni mások által -mégis, valakiben egy örvény keletkezhet ebben a dinamikában, és sokkal inkább azt akarja bizonyítani, hogy nem szerethető. Mert akkor igaza volt: rossz vagyok (szardarab vagyok) a világ nem szereti ezt - nem erdemlek szeretet - mert rossz vagyok. Így teljes a kör. 

Rengetegfajta programozásunk lehet. Az érzelmek azt szolgálják, amit az elménk gondol - a korábbi (valóságos, vagy téves) tapasztalataiból kiindulva. A túlélésed. Mégis sokszor tévednek. Mégis sokszor rossz irányba visznek.

Nem is annyira utalni kell megtanulni az érzelmeket. Inkább táncolni velük. Vagy párbeszédbe elegyedni velük. Jé, most szomorú vagyok. Miért érzem ezt? Ja, igen, hát ez érthető. Utána a szomorúság eltűnik - miután észrevettem, és megéltem - és utána újragondolhatom a helyzetet, és rájöhetek, hogy mégsem muszáj olyan szomorúnak lennem.

Aki ezt nem tanulja meg, vele mi történik? Vagy a szomorúság telepedik rá, és fogja tartva, és nő egyre és egyre nagyobbra - vagy a gondolataink telepednek rá az érzéseinkre. Egyik sem túl jó, mindkét esetben valamelyik elnyomni igyekszik minden mást. Az érzés elnyomása, és félretevése - ha nem tudatos, akkor romboló. Gondolatok, végeláthatatlan gondolatkörök nőnek belőle ki és háttérzajként fognak körözni a fejedben. Ha az érzés telepedik rád, akkor pedig lebénít. Alá rendeled minden cselekedetedet.

Tudjátok, azt hiszem, könnyebb kiismerni az embereket, ha elgondoljuk, hogy mi alapján működnek, mi motiválja őket, és hogy mit tudnak kezdeni az érzelmeikkel. Az emberek nagy része, vajon melyik csoport? Le merném fogadni, hogy az elnyomó. Legfeljebb a vágyaikat tudatosítják, amik valami jót ígérhetnek nekik, és akkor mennek ezek után. Na, miért kell egyből arra asszociálni, hogy a férfiak meg csak mennek a farkuk után? :D És arra, hogy pont ők azok, akik nem tudnak mit kezdeni az érzésekkel, mert arra lettek nevelve, hogy elfojtsák magukban?

Szegények.