Ismerős a szitu valahonnan

Ismét.. 

Ugyanaz, ami már egyszer lejátszódott F.vel is. Igen, hogy mennyire csodálatos is és ijesztő is volt arra gondolni, hogy ő elindul az álmai felé és majd még lehet még boldogabb valaki mással. Mert valami fantasztikus dolgokat képzeltem én bele, eleve. Miközben a valóságban pedig hát... csak próbálkozott csajoknál, de aztán nem nagyon lett azokból valami, majd rámászott egy liba, majd o beerte Ms C opcioval, szal egyaltalan nem volt ez olyan diadalmenet, bizony objektive neki nem nalam jobb hanem nalam rosszabb noi voltak utanam. G.val úgyszintén ez történt meg. És igazándiból ő az, akit mai napig nem szoktam hiányolni, és vissza nem mennék hozzá. Néha felötlik bennem a gondolat h nade mi lenne ha? De aztán nagyon gyorsan eszembe jut az, ahogyan bánt velem, az a netto rossz, amit mellette elszenvedtem - és megrázom a fejem, hogy no go. Nincs az a pénz, amiért én ezt az embert még egyszer el tudnám viselni. És milyen érdekes, h amikor meséltem róla Daninak, akkor itt elsírtam magam. Hogy de pedig ő az egyetlen, akinek netto legalább köszönhetek is valamit. Mert ambicionált, mutatott új dolgokat, amikre kíváncsian nyitottam fel a szemem. Igen, vele végig volt valamiféle.. jaj jó, de még kíváncsi vagyok arra, hogy mit tud nekem mutatni! De igazából könyörögtem szinte, h ennek egyszer hadd legyen vége ...

D.megintcsak olyan h nagyon netto jot nem tudok neki koszonni. Jo erzes vt vele lenni, de annyira nem erdekeltem, hogy pusholni akarjon, vagy megváltoztatni akarjon.. talán nagyjából annyit köszönhetek neki, hogy olyan jó volt végre először igazán élvezni valakivel a szexet. Mondjuk ez nemtom hogy mennyire megköszönhető dolog, ha egyszer le kell mondanod róla amikor sürget a biológiai óra és a jóég tudja, hogy aki alkalmas apának az egyébként milyen az ágyban. Mert nyilván a jó dugásról neked le kell mondanod, és egyéb prioritásokat kell előtérbe helyezned.

Szerencsére megnyugodtam egy kicsit. Sokat segített, amit le tudtam vezetni az imént. Válaszút elé értem, úgy nem mehetett tovább a dolog ahogy eddig, próbáltam egészen próbáltam beleélni magam a Dani helyzetébe is, és megléptem a legokosabbat, amit lehetett. Szeretettel, őszintén leírtam neki, hogy mi van, és kimondtam én azt, hogy ég veled. Sírtam hu nagyon sokat. Gondolom ő is. Válaszolt. Cuki szív

Talán ez így pont jó is. Mert ha idegesen azt nézegetném hogy mi van, hát nem ír? Miért nem ír? Akkor csak egy hatalmas cuppogó piros szív fogad majd. És mondhatni nagyjából lelkiismeretfurdalás nélkül ismerkedhetek legalább másokkal.

És mondjuk ott van még a fordpszi is. Hogy elengedtem a dolgot, hátha talán akkor majd bekapcsol nála, hogy na nehogymár összejöjjek mással és akkor tényleg megijed hogy én nem vele.. és akkor tényleg tényleg tökösen beleáll már a dologba. Persze én ezt egyáltalán nem biztos, hogy hiányolni fogom. Lehet, hogy könyörögni fogok, hogy kopjon le és hagyjon békén és ne tegye tönkre azt ami jó lehet a felesleges faszkodásaival. Hahaha, hát igen persze ennek örülne a kis egóm. A lényeg, hogy lefuttattam a minden lehetséges kimenetelt. Ez volt a jó lépés. És igen, innen még van vissza, de innen van előre is. Ó anyám bárcsak valaki megtanított volna okosan lépkedni ezen a táncparketten ... ❤ ha nekem lányom lesz, én mindig iszonyat jó tanácsokat fogok tudni neki adni. Bár elsősorban arra törekednék, hogy erre ne is legyen szükség. Hogy ne olyan közegben nőjön fel, ahol az a normális, hogy a fiúk-lányok cserélgetik egymást abban a hiszemben, hogy ettől jobbak és többek lesznek ők maguk is.

Örömmel jelentem, hogy kicsit visszatért az étvágyam, és már el is kezdtem az intenzívebb ismerkedést NP-el! Ha törik ha szakad ezzel a csávóval most már megpróbálok eljutni a f*sztranszig, de legalább egy smárolásig!

Na és akkor visszatérés a munkához. Sajn ez egy elég durva nap volt és tegnap se aludtam a hülye D miatt. Ma meg iszonyat sokat sírtam. Remélem eljön egyszer az a nap, amikor megkönnyebbülten nézek vissza h dejó, hogy nem próbálkodzik itten nálam ez a faszfej, hogy átjön megbeszéljük aztán lószart csak szexelni akart vna míg el nem ment a kedve... bezzeg ha kidobtam akkor egyből szivecske. Talán Lottinak igaza van es tleg vannak azok a kapcsolatok amiket mar nem lehet helyrehozni. És ez mnjuk ennek pont a mintapéldánya. Itt már a bizalom annyi ponton megromlott. Annyiszor koppantam azon, hogy nem hajlandó egy közös tervet sem kinyögni a szájából  meg aztán A-t mond aztán B-t csinál... következetlen volt, gyenge és beszari.

És annyira örülök, amikor így fel tudok lélegezni és kicsit messzebbről szemlélni... hogy van az, amikor egy érzés nemes és szent és küzdeni akarsz érte és nagyon helyes is! De van az  amikor jobb ha nem hergeled bele magad és inkább eltendálsz és nyitsz az egyéb opcióid felé. És tényleg kívülről tudod látni hogy csaj, hát te miket képzeltél ebbe az emberbe? Hát ha képes voltál más randit szervezni a háta mögött, ha ilyen könnyen eldobnád őt, akkor talán nem is szereted annyira! Ha nem akartad egyedül felnevelni a gyerekét akkor talán nem is szereted annyira! Ha folyton ideges és frusztrált voltál miatta  akkor talán eléggé nagy hiba lenne összekötni vele az életed, nem gondolod?

Kinek kéne egy majom aki játszik a szgépével éjt nappallá téve... és nem boldog a munkahelyén... és tönretesz mkit maga körül ...

Látod, a személye felcserélhető. Sokkal de sokkal egyszerűbben mint ahogy te azt gondoltad vna.

Chess mate kishaver!